47 év Tiszaadony szolgálatában. Személyes búcsú egy lelkipásztortól és családjától

Példátlan hűségről tett tanúbizonyságot Bokross Ödön Árpád református lelkipásztor élete folyamán, aki papi hivatását egyetlen községben TISZAADONYBAN töltötte el.

dr Fekete Károly püspök (jobbra) , Bokross Ödön lelkipásztor (középen), Csegei István esperes

1973. augusztus 23-án érkezett Tiszaadonyba utolsó éves teológusként. Nem volt számára ismeretlen a település Itt szolgált nagybátyja Csatári Zoltán, és nem utolsó sorban itt született Tiszaadonyban az ÉDESANYJA, Csatári Katalin.

HAZAJÖTT, és itt maradt 47 éven keresztül.

A falu még nagyon más volt abban az időben. A termelőszövetkezetben dolgoztak az emberek, a fiatalok általában a közeli ipari üzemekben.

A falu közössége hamar megszerette a fiatal lelkészét. Békességben éltek egymással: katolikus a reformátussal, párttag a párton kívülivel. Itt nem volt feljelentés, bejelentés, ha párttag gyermekét keresztelte, vagy konfirmálta.

Élete megváltozott, mikor családot alapított, és feleségül vette Szénási Zsófia orosz-angol szakos tanárnőt. A boldogság még nagyobb lett, amikor 2 fiúk PÉTER és MÁTÉ megszületett.

A két gyereke itt nőtt fel az Úrivégen a mi gyermekeinkkel. Korán keltek, stráf szekereztek Rácz Jancsi bácsival, fociztak a kapunkban, imádták Csatári Etelka nénit és minden ITT LAKÓT.

Az élet úgy hozta, hogy Zsófikával kölcsönösen tanítottuk egymás gyerekeit. Fiait a 3. fiamnak nevezem a mai napig.Ugyanígy szerettem meg később Beácskát, PETER feleségét, aki tökéletesen beleillik a családba kedvessegevel.

A falu a lelkészlakkal és környezetével nem kényeztette el a papját. A parochia igencsak felújításra szorult. Lassan bővült fürdőszobával, zárt verandával. 47 év alatt talán kétszer külsőleg is megújult.

A család

A lelkész közvetlen munkatársa voltak a PRESBITÉRIUM és a KÁNTOR. Beszélgetéseink során sorba vettük ezeket az éveket, és neveket.

1955-től SÜTŐ BERTALAN volt a falu kántora. Nagyon sokunk szívében mai napig is ott él.

A Presbitérium támogatta lelkészét, amiben csak tudta. Nagyon sok ember segítette munkáját a 47 év alatt. Nem is lehet felsorolni, mert félő, hogy kihagynánk valakit. Többen már nem élnek közülük. Áldott legyen az emlékük.

Mindig kevés költségvetésből gazdálkodtak. Éppen csak a legszükségesebbekre jutott. Kevés a lakosság száma, itt nehéz a megélhetés.

Konfirmáció

Bokross Ödön vidéki ember, sosem szégyellte a fizikai munkát. A lelkészi fizetését kiegészítette saját maga által végzett munkával. Keltetett csirkét, majd előnevelteket tartott. Termelt káposztát, almát. A kiskertje minta számunkra a mai napig. Szeret kint dolgozni az udvaron nézni, hogyan növekszik keze munkája során a zöldség, a gyümölcs.

Amiben viszont kivívta a tiszaadonyi emberek SZERETETÉT, TISZTELETÉT, az a hivatása, a PRÉDIKÁCIÓJA.

Már nagyon korán megtapasztalták a tiszaadonyiak, hogy a legjobban, legszebben az Ő PAPJUK prédikál. Hangja messze kiemelkedően tiszta, szívhezszóló. Soha nem volt szűksége mikrofonra. Hangja betölti mai napig a teret.

Harang felhúzás 1986

Ha nagy ritkán helyettesítő érkezett a faluba, bizony, még jobban megerősödött bennük ez a tapasztalat.

….S közben eltelt egy fél évszázad !

A fiatal, sötét hajú lelkészünk---velünk érezte az idő múlását. 70 éves lett. Ősz hajú, arcán néhány ránc, a szószéken azonban most is az a fiatal ember hirdeti ISTEN igéjét, adja a BIBLIA értelmezését, aki 47 évvel ezelőtt ott állt.

Nagyon nagy idő a 47 év. Nincs ilyenre példa talán az egész országban sem.

Keresztelő

PÉLDÁTLAN HŰSÉG A HIVATÁSÁHOZ, TISZAADONY GYÜLEKEZETÉHEZ.

Közben szolgált Tiszaszalka, Tiszakerecseny községekben is, ha nem volt saját lelkészük, Tiszavid gyülekezetében pedig immár 30 éve.

Nem szeret ünnepelni. Ahhoz még nagy nehezen hozzájárult, hogy a 40. évfordulót együtt ünnepeljük meg az egész faluval.

MOST  NEM AKART ÜNNEPELNI!!! NEM AKART BÚCSÚZNI !!! Úgy akart elmenni 47 év után, ahogyan érkezett: CSENDBEN! Ezt azonban a Református Egyház, a Családja  és néhány Barátja: NEM ENGEDHETTE !

2020.augusztus 23-án Tiszántúli Református Egyházkerület   PÜSPÖKE  dr Fekete Károly HÍRDETTE AZ IGÉT az ünneplő gyülekezet előtt.

Beszélt a Szabolcs-Beregi Egyházmegye  ESPERESE, a lelkész BARÁTOK, az ISKOLATÁRS, a szomszéd gyülekezet Tiszavid  GONDNOKA.

Beszélt a tiszaadonyi Presbitérium nevében Ducsi Sándor gondnok, méltatta a lelkész munkáját Tilky Attila a térség országgyűlési képviselője is.

Tiszaadony Község Önkormányzata nevében Lakatos József polgármester méltatta a 47 év szolgálatot…és akkor megszólalt Bokross Ödön lelki pásztor.

Abban a gyönyörű szép, egyszerű református templomban, melyben szinte egész életét töltötte. Néhány perces beszéde közben végig könnyezett. AHOGY AZ ÜNNEPLŐ GYÜLEKEZET IS.

A lelki pásztor könnyei szóltak az ősöknek, a padokban hajdan ült híveknek, szólt a mellette boldogságban,örömben é s bánatban  kitartó Családjának, a volt munkatársaknak, szólt az elszálló éveknek.

Szólt a szépséges templomának, ahol 47 éven át hírdette ISTEN igéjét. Szólt a SZÓSZÉKNEK, amelyen ez a felirat várta minden isten tisztelet előtt:

A szeretet soha el nem fogy../Korintus I. 13:8

Boldog emberként hagyja el a szószéket, eleget tett a hivatásának a fogadalmának. Még néhány hónapig szolgál, hiszen az évet be kell fejezni. Örökül ezt hagyja nekünk, erre tanít a 47 éves hűsége:

 Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet./Korintus  I. 13:13

A Presbitérium a családom, és nagyon sok tiszaadonyi ember nevében  kívánok boldog, egészségben gazdag nyugdíjas éveket!

ÁLDÁS, BÉKESSÉG, TISZTELETES ÚR !

Péter Lászlóné, presbiter