Ma van Szent Flórián napja, a tűzoltók védőszentje

Flórián a tűzoltók és tűzzel dolgozók védőszentje volt. Flóriánnal kapcsolatos néphagyományról csak elszórt adatok vannak.

A Mura-vidéken Flórián napján nem asszony, hanem férfi rak tüzet. Mielőtt tüzet gyújt, a kezét megmossa és szétpermetezi a vizet, hogy ne okozzon a tűz veszedelmet. Lendva környékén azonban ezen a napon egyáltalán nem raknak tüzet. A század elején még a göcseji falvakban a kovácsok sem dolgoztak, és kenyeret sem sütöttek.

Szegeden a sörfőzők, fazekasok, tűzoltók, kéményseprők patrónusa volt. Szegeden a sör tréfás neve flóriánvíz volt. Század eleji göcseji leírás szerint néhol ősi módon tüzet gyújtottak ezen a napon: napfelkelte előtt élőfa vastagabb, száraz ágán át kötelet dobtak és addig húzogatták, míg lángot vetett. A falu ezután erről gyújtott tüzet.

Szent Flórián a 3. század második felében élt, ekkor vette fel a keresztény hitet. Magas rangú katonatisztek leszármazottjaként egy római légióban századosként szolgált. A kor a kereszténység szempontjából viszonylag békében telt, Flórián békésen vett búcsút a hadseregtől. Diocletianus császár uralma alatt, 303-ban azonban újra kitört a keresztényüldözés. Amikor ő tudomást szerzett arról, hogy az Enns-parti Laureacumban (ma: Lorch an der Enns) fogságba ejtettek 40 keresztényt, a foglyok segítségére sietett. A városba érkezése előtt nyíltan megvallotta keresztény mivoltát, ezért elfogták, és bíróság elé állították. Egykori katonatársai vitték a bíró elé. Büntetésként megbotozták, és arra ítélték, hogy kővel a nyakában az Ennsbe dobják. A kivégzést 304. május 4-én hajtották végre: az Enns hídjáról taszították le Flóriánt. Holttestét egy Valéria nevű özvegy temette el.