Ildikó napján ha fagy, 40 napig el nem hagy

Ildikó napja időjárás mutató nap. Azt  tapasztalták az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart.

fotó-Kárpáti sáfrány mező (Sokszínü vidék)

Ha Ildikó napján fagy, 40 napig  el nem hagy - s akkor a fagy  nagy baj , mert ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.

Ha Ildikó napján fagy, 40 napig lehet fagy.

Amilyen az idő ezen a napon olyan lesz a következő negyvenen is-március 10-e ugyanis a 40 vértanú napja.

Ez a 40 érdekes, láthatjuk, az emberek  a tennivalókat  negyvennapos ciklusokban számolták. A népi parasztkalendárium negyvenes napjai az időjárás meghatározásban fontos szerepet játszó napok, melyeket követő negyven nap időjárásáról adtak felvilágosítást. Ilyenek például: vízkereszt (január 6.), Pál fordulása (január 25.), gyertyaszentelő (február 2.), a negyven vértanú (március 10.), József (március 19.), Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.), Medárd (június 8.).

Ki a 40 vertanú? 

 Ők a  régen élt legendás  Negyven Szentek.

A történetük a következő:

 A pogány Licinius  Constantinus császár idejében élt és uralkodott.  Eleinte türelmet tanúsított a keresztények iránt - a  keresztény vallást különben először először pont a hadseregben ismerték el.Constantinus császárral azonban összekülönbözött, szakításuk után üldözni kezdte a keresztényeket "a régi istenek nevében" . Megfosztotta a katonákat tiszti rangjuktól, ha nem áldoztak az isteneknek.  Azt is elrendelte, hogy minden kereszténynek meg kell tagadnia hitét, s ha nem teszi, kivégzik.

Állta is a szavát...

 A hirdetmény felolvasásakor lépett elő negyven keresztény katona, s mindegyikük kereszténynek vallotta magát. 

Ez nem volt jó pont. S főleg olaj volt a tűzre, hogy  sem a kitüntetések, előléptetések ígérete, sem a fenyegetések nem tántorították el őket hitüktől. 

Amikor  felmerült  a halálbüntetés, azt válaszolták: „Hatalmad van a testünkön, amelyet megtanultunk megvetni; a lelkünk azonban nincs alávetve semmiféle kívülről jövő erőszaknak”. Egy hétre fogságba vetették őket, s mert ez sem változtatta meg álláspontjukat, a helytartó szokatlanul kegyetlen halálnemet eszelt ki a katonák számára:  egy  hideg éjszakán meztelenül kitették őket az egy befagyott tóra. Egy ott található fürdőházban meleg fürdőt készíttetett azoknak, akik hajlandóak a hittagadásra. Az elítéltek bátran vállalták a halált. Egyikük megingott, és befutott a meleg fürdőházba - de ott azonnal meghalt.

Helyét a kivégzőosztag egyik katonája önként  vette át. Ez úgy történt, hogy   látomása volt, mely szerint  égi sereg szállt le, hogy a  megfagyók között  győzelmi koszorúkat osszon ki.  Ennek hatására az őr ledobta ruháit, és „keresztény vagyok” kiáltással bajtársaihoz futott a jégre, hogy betöltse a gyengének mutatkozott katona helyét.

 A hagyomány szerint így imádkozott a negyven vértanú: negyvenen szállottunk e küzdőtérre, negyvenen érjük el az örök élet koronáját. Tiszteletreméltó szám, amelyet te Urunk negyven napi böjtöddel megszenteltél. Illés negyven napi böjttel kereste az Urat és elnyerte látomását.

Haláluk után testüket máglyán elégették, hamvaikat a vidék folyóiba szórták. Azonban ennek ellenére maradtak fönn ereklyéik.

Történetüket számos módon megörökítetteék, például a  pozsonyi jezsuita játékszínen előadták (1629) a Negyven Vértanú történetét.

Sokac történet

A   mohácsi sokacok   úgy  emlékezete szerint egy asszony szőtt a 40-es nap  előestéjén. Bár figyelmeztették, hogy ne dolgozzon, mert másnap a negyven vértanú ünnepére virradnak, nem vette fontolóra a tanácsot. Rátartian így válaszolt: : mit bánom én őket, csak szenvedjenek, én azért befejezem a munkámat.  Két hét múlva azonban  hirtelen meghalt.

Ez a történet is bemutatja, hogy a téli szövést-fonást  Ildikó napjáig be kellett fejezni, mert  ekkorra eljött a tavaszi munka ideje.

A mond arra is rávilágít, hogy a téli szövést-fonást  e  napig be kellett fejezni, mert  ekkorra eljött a tavaszi munka ideje.   Ha már nem jön a negyven napos fagy, lassan elkezdhetjük kiültetni a tavaszi virágainkat

Tánczos Erzsébet írása

Forrás: Netfolk.blog.hu