Dr. Korányi Frigyes Nagykállóban

„Ismeretes, hogy az öreg Korányi professzor, a világhírű orvos, nagyon szerette a tiszántúli magyarokat, mert származására nézve abból a nyírségi földből való volt, ahol a legjobb magyarok termettek.” [Krúdy: Az öreg Korányi professzor tanácsa]

Korányi Frigyes, Szabolcs megye egykori megyeszékhelyéről Nagykállóból indította orvosi pályafutását. A Fő tér délkeleti szögletében álló ház homlokzatán márványtábla hirdeti, hogy idősebb tolcsvai báró Korányi Frigyes (született Kornfeld Frigyes) itt látta meg a napvilágot, 1828. december 20-án.

Petőfi Sándorral való találkozás hatására számos verset írt, de nem lett belőle költő, hanem 1844-től a pesti orvosi karon tanult tovább. 1848-ban apja kezdeményezésére vette fel a Korányi nevet. A Korányi család az 1820-as években telepedett le Magyarországon. Nevük eredetileg Kornfeld volt. A korány azaz „hajnal” szó a nyelvújításkor született.

A Kornfeld család a 17. században Bécsben élt, és bankárok voltak. A családfő fiait orvosnak taníttatta és Magyarországra küldte. Apja, Kornfeld Sebald 1826-ban vette feleségül Nyíri Annát, aki Nyíregyházán született. Sebald Kállóban orvosi praxist szerezett, így került Nyíregyházáról a család Nagykállóba, ahol 1827. december 20-án született az első fiú Korányi Frigyes. Frigyes apja nyomdokain indult el és orvosnak készült. 1844-től Pesten orvostanhallgatóként, többek közt Balassa Jánosnál tanult.

1848. március 15-én lelkesen csatlakozott a forradalmi ifjakhoz. Még orvostanhallgató, amikor nemzetőr, majd a Szabolcs vármegyei önkéntes honvéd zászlóalj gyógyszertárának parancsnoka lett. Később a nyíregyházi katonakórház főhadnagya, a szabadságharc végén pedig a 104. honvédzászlóalj főorvosa volt. A szabadságharc leverése után 1852-ben fejezte be tanulmányait, majd Bécsben dolgozott.

1852-ben kitiltották Bécsből és Pestről, és Nagykállóra internálták, mert egy magánlevélben a császárról tett tiszteletlen kijelentést. Nagykállóban 1859-ben egyik megalapítója volt a kórháznak.

Tanulni vágyása a nagykállói években is megmutatkozott, tanulmányutakat tett a kor legnevesebb magyarországi intézményeibe. Ezeket a tapasztalatokat az Orvosi Hetilapban közölte, aláhúzva szükségességét a hazai orvosképzés reformjának, melynek később élharcosává vált. 1864-ben a kiegyezés idején amnesztiát kapott és megkezdte pesti karrierjét. Először az idegkórtan magántanára lett, majd 1866-ban a Pesti Egyetem belgyógyász tanárává nevezték ki. Szakmai hírnevét az akkori I. számú belklinika [ma Országos Korányi Pulmonológiai Intézet] megalapításával tette országossá. Gyermekéveivel együtt mindösszesen 37 évet élt szülőhelyén, ahol megtapasztalta a szegénység és a tuberkulózis összefüggését. Dr. Korányi Frigyes leszármazottai között számos tudós, orvos, gyógyszerész, politikus található. Egyik fia, Sándor belgyógyász, egyetemi tanár, másik fia ifj. Korányi Frigyes több ízben pénzügyminiszter, mellékesen zeneszerző volt. Dr. Korányi Frigyes a magyar belgyógyászat úttörője 86 éves korában, 1913. május 19-én halt meg Budapesten.