Érdekességek

Ma a könyv napja van! A nap célja, az olvasás szépségének a felfedeztetése egymás biztatására, a könyvek olvasására!

A napokban mutatta be Medgyessy Zoltán amatőr festőművész kiállítását a mátészalkai Szentpétery Zsigmond Színház Dienes  Galériája.

Fotó:Bartha Krisztián

A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, amelyen a keresztények Krisztus feltámadását ünneplik. De a húsvéti népszokásoknak van egy mélyebb, pogány gyökere, amellyel a megújuló életet, a tavaszt, a bõséget és termékenységet köszöntik,ünneplik. Erre utalnak a köszöntõ és locsoló versek, a húsvéti kántálás szokása, és ezt fejezi ki maga a locsolkodás szokása is.

Húsvéti locsolkodás, 1930. Palotay Gertrúd felvétele

Ezen a napon született Tóth Árpád (1886. április 14-én Aradon) költő, műfordító.

Emlékezzünk rá húsvéti versének részletével.

Tóth Árpád: HÚSVÉTI VERSIKE (részlet)

"Hát itt a husvét, alleluja!
És ilyenkor öntözködni szokás,
S az ezüstbokás
Verőfény táncol az emberek szivében,
S a tavaszi veréb dudolász a fákon,
Mint valami kis szárnyas furulya,
S a télikabátot zálogba vágom,
S randevúra hívom az ideálom
- És a többi, satöbbi, satöbbi,
Amit már nem szokás
Senkinek az orrára kötni."

Ezen a napon, vagyis nagypénteken emlékezünk meg Jézus kereszthaláláról. Ez a kereszténység gyásznapja és legszigorúbb böjti napja.

Jézus Jeruzsálembe való diadalmas bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti virágvasárnap. A Római Katolikus Egyház elnevezése szerint „Dominicca palmarum”, azaz pálmavasárnap.

Bangó Margit vásárosnaményi zenészcsaládba született 1950 április 4-én Szabó Margit néven. Édesapja cimbalmozott, édesanyja énekelt. 1967-ben, 17 évesen édesanyja biztatására jelentkezett a Magyar Rádió tehetségkutató versenyére, mely után a rádió felvételeket készített vele.

A következő videó festmények animálásával készült és a leírást idézve: "a legfontosabb érzésekre [mutat rá] a születéstől kezdve a halálig, valamint megjelenik a szerelem és szexualitás, úgy mint a fájdalom és félelem."

Nem kevés munka lehetett ilyen életszerűen megmozgatni egy festményt, a legkisebb mozzanatoktól kezdve a határozott gesztusokig, és a szépségnek ilyenfajta megközelítése sem szokványos manapság.

A videót lentebb láthatják.

Buda alatt a ráckevei régi temetőben járva egy különös útjelző táblán akad meg a tekintet: JÁNOSvitéz sírja felé mutat a nyíl. A nyíl irányába haladva egy félbetört oszlopú síremlék áll. Rajta a felirat: Itt nyugszik Horváth Nepomuki János /rangjai és kitüntetései felsorolva/ aki nem más, mint Petőfi Sándor megálmodott mesehőse: János vitéz.

Minden esemény szinkronban van egymással, de nem biztos, hogy helyes időrendet tudnánk felállítani. A világ legöregebb fája már 1000 éves volt, amikor a mamutok kipusztultak

• március 24, 2017
• Írta: Bodnár Zsolt
• Kategória: Érdekességek
• Találatok: 2836