Ma van a cigány szolidaritás napja

A nap kiemelt célja, hogy erősödjön a roma civil társadalom. A PHRALIPE-Testvériség Független Cigány Szervezet miskolci tagszervezete 1989 júliusában, a nagy francia forradalom 200. évfordulóján rendezett, reggeltől az éjszakai órákig tartó országos cigány társadalmi és művészeti napot a Gárdonyi Géza Művelődési Házban és annak ősparkjában a szabadság, egyenlőség és testvériség jegyében.

A cigányok Észak-Indiából származnak, az 5. században kezdtek beszivárogni a Perzsa Birodalomba, első csoportjaik a 10. században érték el Bizáncot. A hagyományosan vándorló életmódot folytató cigányok lassanként eljutottak Európa minden országába. Az európai cigányok száma becslések szerint 5-6 millió fő, több mint kétharmaduk Kelet-Európában él, legtöbben Romániában és a volt Jugoszlávia területén.

A kelet-európai kommunista rendszerek erőszakkal próbálták letelepíteni őket, ami tulajdonképpen sikerült is, de ezzel számos új gond vetődött fel.

A hagyományos életmódjuktól megfosztott emberek nem találták helyüket az új körülmények között, nehezen illeszkedtek be állandó lakóhelyük közösségébe, ami sokszor vált erőszakos cselekmények forrásává. 

A diktatúra évtizedei után a romák egy új, szebb jövőben reménykedtek, de több szempontból is csalódniuk kellett, a velük szemben táplált előítéletek nem csökkentek, és anyagi helyzetük sem javult. 

A cigányság a legnagyobb magyar nemzetiség, a 2011. évi népszámlálás során 316 ezren vallották magukat cigánynak, de számuk ennél jelentősen nagyobb lehet.

A Cigány szolidaritási napot minden évben változó helyszínekkel rendezik meg, eseményei kiterjednek az egész országra, az érdeklődőket politikai rendezvények, színes kulturális programok várják. A nap célja a cigányság azonosságtudatának, közösségi érzésének erősítése, hogy mindannyian vállalják közös sorsukat, kulturális értékeiket, hagyományaikat.

A romák egyúttal felhívják a figyelmet arra is, hogy igénylik a társadalom szolidaritását, hangsúlyozva, hogy helyzetük javítása össztársadalmi ügy.