Magyarországra is érkezhetnek NATO-szövetséges csapatok az ukrán válság miatt

Az Egyesült Államok és néhány szövetségese tárgyalásokat folytat arról, hogy több ezer katonát vezényeljenek a kelet-európai NATO-országokba egy esetleges ukrajnai orosz invázió előtt, hogy ezzel is kifejezzék támogatásukat Moszkva folyamatos agressziójával szemben, írja a CNN.

A csaptok körülbelül 1000 fősek lennének minden országban, és hasonlóak lennének a jelenleg a balti államokban és Lengyelországban állomásozó előretolt harci csoportokhoz.

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is azok között van, akik fontolgatják az új, inváziót megelőző telepítéseket, de egy európai diplomata szerint nem mind a 30 NATO-tagállam hajlandó erre.

Az amerikai katonai cél az lenne, hogy "megfeleljen a térségbeli NATO-szövetségesek által kért képességeknek" - mondta egy másik védelmi tisztviselő a múlt héten. Az amerikai erők, ahogyan már most is teszik, egyoldalúan is tevékenykedhetnének Európában, de a meglévő NATO-parancsnoki struktúrák keretében is.

Az a lehetőség, hogy egy invázió előtt egyes erőket közelebb telepíthetnek Oroszországhoz, változást jelent az amerikai kormányzat részéről, amely korábban óvakodott attól a kockázattól, hogy tovább provokálja Moszkvát.

John Kirby, a Pentagon sajtótitkára hétfőn közölte, hogy az Egyesült Államok 8500 katonát helyezett fokozott készültségbe arra az esetre, ha NATO-reagáló erőket hívnának össze, és gyorsan szükség lenne amerikai erőkre. Ezen erők túlnyomó többségét azonban a teljes NATO-szövetség által támogatott tevékenységre szánják.

Jó esély van arra, hogy a NATO Magyarországra telepítse DIANA védelmi innovációs programjának több elemét, a végső döntések legkésőbb a nyárig megszülethetnek - mondta az innovációs és technológiai miniszter a Világgazdaságnak.

Palkovics László a szerdán megjelent interjúban közölte, a DIANA három szintből épül fel. A lebonyolításért felelős diplomáciai főhadiszállást, a különböző koncepciók előremenetelét segítő akcelerátori feladatokat, valamint az egyes technológiák tesztelését lehetővé tevő környezetet valamelyik NATO-tagállamba telepítenék.

Hozzátette, hogy bár sok ország jelentkezett, jelzésértékű, hogy elsők között Magyarországra érkezik kétnapos terepbejárásra az új típusú biztonsági kihívásokért, egyúttal az innovációért felelős főtitkárhelyettes, David van Weel.

Arra a kérdésre, mi a gyakorlati jelentősége, ha magyarországi bázisa lesz a DIANA programnak, Palkovics László elmondta, a főhadiszállást tekintve diplomáciai, az akcelerátori és a teszttevékenységnek viszont konkrét tudományos és gazdasági haszna is van, hiszen elindít egy olyan folyamatot, hogy más NATO-tagállamokból Budapestre vagy éppen Zalaegerszegre jönnek majd cégek.

A belföldi szereplőknek kiváló lehetőségeik vannak a nemzetközi mezőnyben, ugyanis a NATO által preferált nyolc terület közül az adatvezérelt technikával, a mesterséges intelligenciával, az autonóm eszközökkel és a szuper-számítástechnikával kifejezetten magas szinten foglalkoznak Magyarországon - ismertette a miniszter.

A DIANA védelmi innovációs programban a magyar szerepvállalás egyértelmű elismerést jelentene, egyben a nyugati szövetségi rendszer elmélyülését mutatná. "Magyarországot komolyan veszik, például azért is, mert nemcsak teljesíti a vállalt GDP-arányos 2 százalékos hadiipari ráfordítást, hanem ezen felül is hozzá akar járulni a NATO ügyéhez" - fogalmazott a miniszter.

Palkovics László a magyar védelmi iparról kiemelte, tartható az 500 milliárd forintos éves kibocsátás elérése 2030-ig, sőt ez az összeg a szektor cégeinek éves forgalmát tekintve az évtized végére megduplázható, és 1000 milliárd forint körüli szinten teljesülhet.

A magyar hadiipar visszaépítésének célja, hogy Magyarország biztonságát, szuverenitását és az európai védelmi képességeit megerősítsék. Mindezek mellett a hadiipar újjáélesztése hozzájárul az ország gazdasági, ipari-technikai fejlődéséhez, az innovációhoz és a munkahelyteremtéshez - jelezte.

Palkovics László elmondta, a már zajló hadiipari beruházások költsége 400-500 milliárd forint körül alakulhat. A projektek közül példaként említette, hogy rövidesen indul a lőszerüzem kivitelezése Várpalotán, ahol lesz még egy robbanóanyag-gyár is. Zalaegerszegen tető alatt van a gyárépület, márciusban indul a technológiafejlesztési ütem, jövő év elején kezdik a Lynxek (harcjárművek) gyártását. Kaposváron pedig a Nurol Makina harcjárműveinek gyártása is elrajtolhat.

"Egyértelműen ki fog derülni 2030-ig, hogy egy jó döntést sikeresen hajtottunk végre a védelmi ipar felélesztésével" - fogalmazott a miniszter a Világgazdaságnak.