Pénteken újra élőzenétől hangos a Vásárosnaményi Önkormányzat előtti tér. A Filharmónia Magyarország által útjára indított TérZene programhoz Vásárosnamény Művelődési Központja is csatlakozott.
Moldvai népzenét játszó DALSZÖVŐ Népzenekar lesz a vendége Vásárosnaménynak, akik a Felszállott a páva táncosaival -Cruz Heater Laura és Demarcsek Dániel - egy kis táncházat varázsolnak a mindennapokba!
Ügyeket intézünk, rohanunk, a napsütést élvezve sétálunk…egy érzés közös: az élmény, ahogy meglepnek minket az élő zene dallamai. Megérintenek, kisimítanak, jó kedvre derítenek a klasszikusok az országos Térzene program keretében.
Az elmúlt napokban számos írás, visszaemlékezés jelent meg a megyei lapban az első magyar űrhajós 1980 május 26-án 20 óra 20 perckor kezdődő útjáról.
A Dal2020 győztes dalát (Rácz Gergő & Orsovai Reni - Mostantól) hangszerelte meg a szintén nyíregyházi származású világhírű tubaművész, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára: Szentpáli Roland, a Kelet Brass Band számára.
A Fehérgyarmati Móricz Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár idén is csatlakozott a Kultúrházak éjjel nappal országos rendezvénysorozathoz.
A Fehérgyarmati Általános Művelődési Központ és Könyvtár is bekapcsolódik a Kultúrházak éjjel-nappal országos rendezvénysorozatba.
Népi kézműves alkotóházak, nyitott műhelyek és műhelygalériák jelentkezését várják a szervezők az április 5. és 13. között tartandó Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák Országos Hétvégéjére.
Tar Béla, a Szatmár-Beregi Népművészeti és Kézműves Egyesület tagjának alkotása
Szabó László zenetanár, népművelő, igazgató több évtizedes, a magyar zenekultúra szolgálatában végzett példaértékű munkája elismeréseként MECÉNÁS kategóriában KÓTA-DÍJ kitüntetésben részesült.
1989 óta ünnepeljük meg január 22-én a Magyar Kultúra Napját. Annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként, és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.
Amikor Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én pontot tett a Hymnus, a’ Magyar nép’ zivataros századaiból letisztázott kéziratának végére Szatmárcsekén, valószínűleg nem sejtette, hogy verse néhány évtized múlva minden nagy ünnepen, jeles eseményen elhangzik majd. A Himnusz kiadása öt évig váratott magára.
A 1844-ben írtak ki pályázatot a Himnusz megzenésítésére, amelyre Erkel Ferenc is benyújtotta pályaművét. Pedig, Gárdonyi Géza anekdotikus novellájának, az Apróságok Erkel életéből második részének tanúsága szerint nem is volt szándékában. Egy zeneszerző ismerőse zárta össze egy zongorával, hogy megszülessen a mű.
Gárdonyi szerint az idős Erkel így emlékezett az alkotói folyamatra:
„Csend van. Ülök és gondolkodok: hát hogy is kellene azt a himnuszt megcsinálni? Elém teszem a szöveget. Olvasom. Megint gondolkodok.
És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsonyban tanított. Azt mondta: fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe.
És ott a szoba csöndességében megzendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok.
Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem és hang-hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a himnusz, úgy amint ma ismeri.”
A Himnusz, megzenésített formájában annyira részévé vált életünknek, hogy eszünkbe sem jutna, hogy ez az egyetlen állami himnusz a világon, amely „magától” vált azzá, hiszen semmilyen törvény, uralkodó, kormány vagy országgyűlés nem tette kötelezővé egészen a rendszerváltásig.
