Tegnap Barabás és Tiszaadony között autóztunk hazafelé. Az úton van egy 3 km-es egyenes szakasz. Ennek az útnak a végén 40 évvel ezelőtt a Simsonommal - mindig lépésben haladtam.
Május 21-én a Nemzeti Színházban tartották a 371 csillag című gálaműsort. Az 1944. május 16-án történt eseményeknek méltó emléket állítottak a szervezők.
Egyik barátomtól kaptam a fotót, amelyet Magyarországon kapott lencse (telefon) végre.
"Ez a gólya több ezer kilométert repült átszelve tengereket, dacolva viharokkal esővel. Minden évben visszatért Jászapátira mert úgy gondolta itt van a hazája." - írta meg Mihályi István a Jászapáti facebook csoportban.
A kitűnő művésznő, Esztergályos Cecília a napokban járt Nyíregyházán. A Szabolcsi megyeszékhelyen tett látogatása kapcsán hívtam fel őt és kérdeztem élményeiről.
Nyílt üzenet Gulács Polgármesterénék és az Önkormányzat képviselőtestületének!
Egyszer gyermekkoromban 1955-ben, igencsak veszélyben volt a családom élete. Egy traktor a házunk hátuljába hajtott. Aki ismerte a szülői házunkat ezekben az években, igen csak elcsodálkozott, hogy életben maradtunk!
" Aki kézzel dolgozik, az a kézműves,aki kézzel és ésszel, az a mester, aki kézzel, ésszel és szívvel, az a művész!"
...Aquinói Szent Tamás bölcsességét olvasva gondoltam arra, összegyűjtöm és közzé is teszem, mennyire gazdag volt mesterségekben a szülőfalum, Vámosatya. Forrásként az emlékeimben megőrzötteket használom fel.
A történelem az élet tanítómestere. Objektív, mert megtörtént. A történelem szemlélet viszont nagyon is SZUBJEKTÍV. Attól függ, hogy milyen családba születtünk: nincstelen, szegény családba, vagy volt lehetőségünk jobb életre is.
Fejben osztok szorzok, összeadok kivonok, jusson is meg, ááá maradni nem szokott... na mindegy, irány a Tesco!
