A tiszti klub Nyíregyházán

Széchenyi István angliai utazásai során ismerte meg a „gentlemen club” intézményét, de a „casino” elnevezést az itáliai egyletektől kölcsönözte. Nyíregyházán az elsők között, 1832-ben jött létre a Magyar Olvasó Társaság, ami 1858-tól mint „Casinó Egylet” működött.

„Ennek a városnak voltam az írója… az én olvasóim sohasem kérdezték: hol születtem. Minden írásomból kitűnik, hogy nyíregyházi vagyok, aki büszke származására. Harminc esztendeig mindig Nyíregyházáról írtam.” „Könyveim éppúgy jelentik a régi Nyíregyházát, mint akár a város múzeumai.”  (Krúdy Gyula)

Nyíregyháza 1824-ben szabad mezőváros lett és a polgárosodás útjára lépett. Megindult a közösségi célokat szolgáló infrastruktúra kiépülése. Fürdőházat, kórházat építettek, elkészült a boltokat is magába foglaló Koronaház, a centrumban pedig 1842-re felépült az új városháza. A „szellemi pallérozódást” segítette az 1832-ben megalakult Magyar Olvasótársaság, valamint a Kaszinó.

A kaszinó akkoriban nem játéktermet jelentett, mint napjainkban, hanem az arisztokrácia magas presztízsű társasági egyesülete volt. Kaszinó néven a társas egyesületek több típusa működött: vármegyei, polgári, gazdasági, kereskedelmi, nemzetiségi, vallási alapú, tiszti és altiszti, gyári vagy foglalkozási kaszinók. A nyíregyházi kaszinó szorosan kapcsolódott a városban elhelyezett katonaság tisztikarához. A kaszinó tagjai összejöveteleiket eleinte magánházakban, vagy vendéglők bérelt helyiségeiben tartották. 1889 nyarán kaptak saját épületet, amit a helybeli Takarékpénztár Egyesülettől vettek bérbe.

Az edénypiac közelében található bérházat átalakították az egylet számára, az emeletén pedig vendégszobákat alakítottak ki. Nagytermét 1890 februárjában egy farsangi mulatsággal avatták fel. Ezt az épületet alakították át gyógyfürdő céljaira 1912-ben, nem nagy sikerrel, mert Nyíregyházának ekkor már volt egy fürdője, ami 1886 óta üzemelt.

1922-ben az épületet megvette a város csendőriskolának. A csendőrök képzése az épületben egészen 1944-ig folyt, a háborút követően pedig Helyőrségi Tiszti Klub lett, és a következő évtizedekben már csak a helyőrség tisztjeinek szórakozóhelyeként funkcionált. A rendszerváltás után katonai hagyományőrző egyesületek otthona lett. Az újabb átalakításoknak köszönhetően, Szindbád néven lett a város kulturális negyedének fontos része. Valószínűleg Krúdy Gyulának is tetszene Nyíregyháza új és izgalmas közösségi tere a belváros szívében, a Móricz Zsigmond Színház és a Kállay-kúria által közrefogott épületben.