A nemesborzovai új harangláb 24. születésnapja

Valószínűleg 1667-ben épült a nemesborzovai fa harangtorony, ami már negyven éve a Szentendrei Skanzen szimbóluma. A szatmári falucska az ezredforduló tájékán szerette volna visszakapni az ősi építményt, de erre akkor nem volt mód, így 2001-ben annak másolatát állították föl az eredeti helyen.

Nemesborzova, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye keleti részén, a Szatmári-síkságon fekszik, Fehérgyarmattól keletre. A megye legkisebb közigazgatási területű települései közé tartozik, így csak három településsel szomszédos: Kisszekeressel, Nagyszekeressel és Mánddal.

Műemlék jellegű református temploma a maga egyszerűségében is megkapóan szép. Valószínűleg korábban is volt temploma a településnek, de a konty tetős, klasszicista stílusú teremtemplomot 1810 körül építették. Berendezése közül a famennyezet, a faragott, copf-rokokó stílusú szószék, a hangvető és a Mózes-szék 1818-ban készült. 1830-ban toldották meg a templomot és ekkor építhettek hozzá tornyot is, amit az egyházközség eladott a Szentendrei Skanzennek.

2001. augusztus 18-án ünnepre ébredt a település közössége. Elkészült, és felszentelésre várt az új harangláb, ami az eredeti pontos másaként épült fel erdélyi mesterek csodálatos munkája eredményeként. A 2001-ben kiadott Nemesborzova című könyvben Páll István ekképpen emlékezik: „A nemesborzovai harangtorony maga az ácsok mesterfogásainak egész gyűjteménye. Az 1794-ben felállított torony egyben jelképe lehet annak is, hogy ez az ácstudás hogyan szállt századokon át középkori mesterektől a harangtornyokat állító iparosokon és parasztácsokon át a késői falusiakra.”

A fent említett könyvből azt is megtudhatjuk, hogy a torony építéséhez több mint 60 köbméter fára volt szükség, amiből kilenc darab 12 m-es oszlop, gerendák és a ferdetámaszok készültek. Abban az időben nagy kiterjedésű őshonos tölgyerdő vette körül a települést, aminek mára már nyoma sem maradt.

Az ünnepségen hallottuk, hogy a lakosság nem akart a harangtoronytól megválni, a lakosok egy része a református egyház vezetőit hibáztatta, mondván, hogy az egyháznak volt szüksége a pénzre, ezért adta el a tornyot.

A hivatalos változat szerint a rossz állapotban lévő torony így eladva megmenthető volt. A tornyot 1971-ben bontották el.

Sovány vigasz volt, hogy a torony sziluettje a Szentendrei Szabadtéri Múzeum a jelképe lett. A nagy és a kisharang pedig sok évig egy kis állványzaton szolgálták a község lakóit.

Nemesborzován a fa harangtorony egyes kutatók szerint 1680-ban, mások szerint 1794-ben épült. Semmi sem biztos, azt viszont pontosan tudjuk, hogy a ma is látható neo-barokk református templom 1800 és 1810 között épült. 2001-óta a torony eredetijének pontos mása ismét szolgálja a református egyházközség híveit. A beszentelést a katolikus és a református egyház is elvégezte. A toronnyal szemben ugyanazon a napon adták át a tájházat, ami a falu régiségeit őrzi meg az utókornak.