Amint az egy friss kutatásból kiderül, az online zaklatás a gyerekeket is komolyan veszélyezteti, a netes szemétkedés pedig a valós életkörülményeikre is komoly hatással lehet.
Ez a Mária-ünnep eredetileg a Szűzanya római főtemplomának, a négy patriarchalis bazilika egyikének – Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén S. Maria Maggiore – fölszentelési évfordulója.
Már 1995-ben az akkori ellenzéki pártok többsége (Fidesz, MDF, KDNP) Mádl Ferencet jelölte köztársasági elnökjelöltnek, az Országgyűlés azonban a kormányoldal (MSZP, SZDSZ) jelöltjét, Göncz Árpádot választotta újra államfőnek. Jelölése az ellenzék jelöltállító szerepét volt hivatott jelezni.
1990. augusztus 3-án (Antall József és Tölgyessy Péter, azaz az MDF és az SZDSZ vezetői közötti kompromisszum értelmében) Göcz Árpádot választották a Magyar Köztársaság elnökének. Országgyűlési mandátumáról lemondott, párttagságát szüneteltette.
A zsidókkal ellentétben a romákat a háború alatt éppúgy besorozták katonának, mint a többi magyar állampolgárt.
1946. augusztus 1-jén vezették be az új fizetőeszközt, a máig használt forintot Magyarországon, amivel egyidejűleg a korábbi pénznem, a teljesen elértéktelenedett pengő megsemmisült.
Ignác vagyis Loyolai Szent Ignác (1491 – 1556), a Jézus Társaság alapítója. Tiszteletét elsősorban természetesen rendje terjeszti.
János evangelistától tudjuk, hogy Jézus szerette Mártát, Máriát és Lázárt, akik Betániában laktak. Bár a liturgiában csak Márta neve szerepel, azonban elválaszthatatlan testvéreitől, Máriától és Lázártól. Az evangélisták három alkalommal beszélnek Márta házáról és testvéreiről.
Az Osztrák–Magyar Monarchia 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség volt Közép-Európában.
Hét Szent Alvó ünnepe már a Szelepchényi-kódexben föltűnik. Különösen pálos misekönyveink tartották számon. Tudomásunk szerint egyetlen hazai ábrázolásunk Székesfehérvár görögkeleti szerb templomának XVIII. századi freskója.
