Holnap november 1. mindenszentek napja. Azonban sokan mai napig nem tudják, hogy pontosan miről szól ez az ünnep, és mitől más, mint a halottak napja, vagy az országunkban már egyre nagyobb népszerűségnek örvendő halloween.
A Vámosatya határában fekvő – és a 17. század elején már csak lakhelyként használt vár leírására először Lehoczky Tivadar vállalkozott. Bereg vármegye monográfiájának írója sohasem járt a helyszínen, ám Soós Elemér honvéd ezredes hadtörténész 1909-ben biztosan járt ott, ám az általa rajzolt, négy saroktornyos vár inkább csak a fantáziája szüleménye.
Valószínűleg a kisvárdai belső vár 15. századi rajzát láthatta és az alapján rajzolta meg a Büdy-várat is.
Az 1865-ben készült kéziratos, kézzel festett kataszteri térkép készítői valóságos kis miniatúrában várként ábrázolták és nem romként. A miniatúra körül a külső vizesárkot méretarányosan rajzolták be, ám a kőbányának használt romnak csak a sziluettje ragadta meg a térépészek képzeletét. A vizesárkon átvezető híd is valószínűleg a kőbányászat érdekében épült és nem a vár bejárata volt.
A régészeti kutatások alapján tudjuk ma elképzelni, milyen is lehetett a vár fénykorában. A palota és az ahhoz kapcsolódó várfal udvart képezett. A palotaszárnyak földszintből és egy emeletből álltak. A földszinten három, gerendás mennyezettel fedett helyiség volt. A földszinten a kiszolgáló helyiségek, míg az emeleten a tulajdonos hálószobája, ebédlője, és fogadószobája foglalt helyet, amelyeket télen cserépkályhával fűtöttek.
A várat Büdy (II.) Mihály komolyabb ostromok elleni védelemre is alkalmassá tette. A várat övező széles árok kiásásakor a kitermelt földdel az árok külső oldalát meg magasították. A négyzet alaprajzú várárok töltésének tetején az akkoriban szokásos és a védelmet megerősítő cölöpökből készült palánk húzódott. Ezzel a megyében a nagyobb várak sorába tartozott.
Maga a belső kővár az ároknál 3 m-rel magasabban helyezkedett el. Az északi, az északnyugati, valamint a délkeleti falsarkok előtt fából és földből emelt ágyúállásokat építettek, amelyek a külső, cölöpvár bejáratát védték. A falak vastagsága 270-280 cm körüli volt, amit a korabeli ágyúk nem tudtak lerombolni. A belső vár bejárata a külső vár bejáratával ellentétes oldalon volt, amit kapuvédő bástya tett ostromállóvá.
A vár udvara mindössze 18×15,6 m alapterületű volt. Az udvar északi sarkában egy kutat építettek, ami egészen a palota első szintjének magasságáig felért, így onnan is lehetett vizet húzni. A kút falazatát íves faragott kövekből rakták, az alját pedig egy malomkő védte a homokbetörés ellen.
A vár északi oldalánál volt a 6,2 x 3,6 m alapterületű konyha, melynek keleti sarkában épült a kémény. A konyha padlózata a könnyű tisztán tarthatóság miatt négyzet alakú, jól kiégetett vörös tégla lapokkal volt borítva. A kéményfülke magassága 200 cm volt, így itt lehetett bográcsban főzni, vagy parázson húst sütni. A helyiség alatt nagyméretű téglákból falazott dongaboltozattal fedett pince is volt.
A reneszánsz műveltségű főurak Vámosatyán a várukat és az abban lévő udvarházukat (mert palotának nevezni azért túlzás lenne) reneszánsz stílusban igyekeztek felépíteni. Ezt a feltételezést hivatott erősíteni, hogy a területről ólomkeretes színes ablaküveg is előkerült, üveg cserepek kíséretében, tehát az udvarház ablakai az emeleten ólomüvegből készültek. Ugyancsak ezt erősítik a faragott kő vízvetők, valamint a vámosatyai várból az 1965-ös ásatások során előkerült 16. századi csiszolt márványtöredék és cserépkályha oldaltöredékek.
A témáról bővebben Vámosatya honlapján (www. vamosatya.hu) lehet olvasni.
SzJJ
A cikk Vámosatya Önkormányzata és Szász József polgármester támogatásával készült.
Bár a nyári viharok több helyen komoly károkat okoztak, összességében idén kedvezően alakult az időjárás a sütőtök termesztéséhez - közölte az MTI-vel pénteken a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
A Felső- Tisza Vidéki Vadgazdák Szövetsége 2023. október 28-án tartja Vásárosnaményban a Gím- Dám Trófeamustrát és Gasztranómiai Napot, amelyen a trófeák mustráján kívül lesz vadétel és pálinka verseny is. Ebből az alkalomból emlékezünk a rég letűnt idők vadászataira.
1956. október 23-án Budapesten az egyetemi diákság felvonulásával kezdődött a szovjet megszállás és a kommunista elnyomás elleni felkelés, ami végül véres összecsapásokkal és kivégzésekkel végződött. Ezen a napon egyrészt a magyar hősökre emlékezünk, másrészt a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltására.
1956. november 4-én Budapesten a szovjet csapatok ellen vívott harcoknak voltak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei mártírjai is. Szendi Dezső alezredes (posztumusz vezérőrnagy) aki Tiszadobon született, Kicska János főhadnagy pedig az egykori Bereg-vármegyei Munkácsról származott. Bár van olyan forrás is ami [www.1956mszvsz.hu/szabolcs-szatmar-bereg-megye-56-os-hosei] jánkmajtisi születésűnek írja, de valójában Munkácson született.
Akik a 2000-es évek elején jártak szórakozni, minden bizonnyal azonnal dalra fakadnak vagy táncolni kezdenek, amikor megszólal a Groovehouse Hajnal című dala, aminek most Spigiboy, Erős Attila, Blackjack (Holló Zoltán) és Buyakee (Bulyáki Gyula) adtak új köntöst egy fantasztikus hangú énekesnővel.
A 22 éves srác módszere egyszerre döbbenetes és kacagtató, igaz, neki most biztos nincs kedve nevetni.
Ezeknek az ingatlanoknak a vagyonvédelmével is kell foglalkozni, hiszen a betörőknek a szomszédok figyelmével sem nagyon kell számolniuk, az elkövetők a nap bármely időszakában viszonylag alacsony kockázattal megvalósíthatják a betörést.
