1990-ben, Mátyás halálának 500. évfordulóján kiállítást szervezett az Országos Széchényi Könyvtár, hogy bemutassa a felkutatott darabokat. Feleségemmel úgy gondoltuk, hogy a kiállításra elvisszük az óvodás korú gyermekeinket is, ki tudja mikor lesz látható ismét ez a ritkaság. Nos, erre 2019-ben került sor.
A Jézus keresztre feszítése előtti napon a Megváltó és tanítványai által elfogyasztott utolsó vacsoráról készült leghíresebb ábrázolás Leondardo da Vinci munkája, amely azonban történelmileg pontatlan.
A nevelésen kívül nagy gondot fordított a nevelőotthon a diákok egészségügyi ellátására a 60-as évektől kezdve. Egy 12 ágyas kórterem, orvosi-fogorvosi rendelő, elkülönítő a fertőzött betegek megfigyelésére és egy szolgálati szoba alkotta az egészségügyi tömböt, valamint a mellékhelyiségek. Az orvosok körzeti orvosként látták el a gyerekeket és a dolgozókat.
kép: A farmotoros Ikarus 66 típusú autóbusz átadása (Marczinkó István igazgató mond beszédet)
Leonardo da Vinci használta először az úgynevezett „sfumato” technikát a festészetben. A „sfumato” a reneszánsz festési módnak azt a technikáját jelöli, amely kerüli az éles részleteket, észrevétlenül vezet át a sötét árnyalatokból a világos árnyalatokba, vagy a világosból a sötétbe, azaz feloldja a kontúrokat.
A művészet alapismérve az újszerűség, az egyszeriség az időhöz és egy adott történelmi korhoz kötött természete. Ennek ellenére ezen művek nagy része századokon át megtartották vonzerejüket. Leonardo Utolsó vacsorája is ilyen. Leonardoról tudjuk, hogy rendkívül kevés képét fejezte be, s ezek közül is sok elveszett.
1955. május 13-ra tűzték ki a gyermekotthon avatási ünnepségét. Május 1-re eltűntek a sóderkupacok és sok köbméter építési törmelék, elkészültek a virágágyak, és kinőtt a fű három hét után, és elkészült az ünnepségre a kastély parkjában a futballpálya. A Berkeszi Gyermekotthon felvette II. Rákóczi Ferenc nevét.
fotó: emlekjelek.hu
Magyarországnak három kiemelkedő nemzeti ereklyéje van, a Szent Korona, a Szent Jobb, valamint a harmadik, Szent László hermája, amelyet Győrött, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő hordalékkúpon, a Káptalandombon álló Nagyboldogasszony-székesegyházban őriznek.
2002 őszétől kezdve feleségem Ausztráliában élő rokona, Bársony György esténként felhívott minket telefonon, hogy magyarul beszélgessen. Az ausztrál telefontársaság kedvezménye tette lehetővé ezt a kapcsolatot az anyaországgal.
A második világháború után felszámolták az országban a menhelyeket és az egyházak által fenntartott intézményeket. A szocialista vezetés jobbnak látta, hogy az 1938-tól kialakított nevelőszülői elhelyezést ne folytassa, hanem helyette nevelőotthonokat hozzanak létre.
kép: Salamon Lajos, a Vay-kastélyból kialakított gyermekotthon építésén
Mikor Fehérgyarmatra szüleimhez utaztam, gyakran megálltam Debrecenben, hogy néhány percig gyönyörködjek a Déri múzeumban kiállított Munkácsy Mihály: Krisztus trilógiájában. Közben tanulmányoztam a Munkácsy által alkalmazott stílus irányzatot. A realizmus elvetette a vallási, mitológiai és az allegorikus témákat. A stílus célja az volt, hogy rávilágítson a munkásokat, és a parasztokat sújtó szociális igazságtalanságokra.
