100 éve történt - 50 kislányt rontott meg a liliomtipró tanító

Az elmúlt héten ismét kaptam egy újságcikket egyik szabolcsi barátomtól, a cikk a Nyírvidék című lapban [a lapot 1880 és 1944 között Nyíregyházán adták ki] jelent meg 100 évvel ezelőtt, 1926. január 1-jén, pénteken.

Az újság az MTI [Magyar Távirati Iroda] december 31-kei rádiójelentésére hivatkozva írja, hogy Nagy Béla fonyódi tanitó 50 kis leányt megrontott. Két éven át folytatta a liliomtipró bestiális merényleteit s a megrémült kisleányokat arra az esetre, ha elárulják, agyonveréssel fenyegette. Most, hogy a bűne kiderült, a falu népe meg akarta lincselni s csak a csendőrség tudta megmenteni a biztos agyonveréstől. A csendőrök őrizetbe vették, és Kaposvárra kisérték Nagy Dezsőt [Bélát]. Az MTI sem egyenes hírt adott közre, hanem „Pesti Hírlap” című folyóirattól vette át az értesülést.

Az eset Fonyódon történt, ezért Fonyódról nem árt tudni néhány információt. Az 1848/49-es szabadságharc idején még puszta volt, ahol mindössze 17 ház állt, melyet 108 zsellér és uradalmi halász lakott. Az 1869-es népszámlálás adatai szerint Fonyódon 312-en éltek [152 férfi, 170 nő]. Minden fontosabb ügyét Lengyeltótiban intéztek. A századforduló tájékán indult meg Fonyód üdülőhellyé válása.

Fonyód 1927-ben szakadt el véglegesen Lengyeltótitól és 1928-ban önálló nagyközséggé vált. A városi rangot majd csak 1989-ben kapta meg. 1911-12-ben második tanteremről is gondoskodni kellett. Ez 1914-ben készült el, s a tanítás már két tanteremben folyt. 1920-ban létesítettek plébániát Fonyódon, s az első számú tanítói álláson működő kántorra is több munka hárult, ezért az állami katolikus elemi iskolában 1925-ben két tanító tanított. Ezek közül az egyik Nagy Béla volt.

A Nyírvidék 1926. január 8-án megismételte a híradást, kiegészítve újabb adatokkal. Megtudjuk többek között, hogy „Nagy 1916-ban végezte el Kaposváron a polgárit s 1921-ben a csurgói tanítóképzőt [kántori oklevelet is szerzett]. Mint a 7. gyalogezred önkéntese, 1922-ben itt teljesített szolgálatot s 1923-ban került a fonyódi róm. kath. [római katolikus] elemi iskolához osztálytanítónak.

A tudósításban van néhány érdekes adat. Nagy Béla 1916-ban végezte el Kaposváron a polgárit, erre vonatkozóan nincs forrásunk, de arról, hogy 1921-ben a csurgói tanítóképzőt elvégezte, sőt még kántori oklevelet is szerzett, a tanitóképző 1939-ben Szegeden megjelent története tanúskodik. Az újságcikk szerint 1922-ben a cs. és kir. 7. gyalogezred önkéntese [tartalékos tisztjelöltje] volt. Nos, a 7. gyalogezred az első világháború előtt és alatt karintiai ezred volt, így Csurgón nem lehettek 1922-ben. A két világháború közötti Magyar Királyi 7. Zrínyi Miklós Gyalogezredet 1932-ben állították fel, tehát 1922-ben ők sem lehettek Csurgón. Ez az „apróság” azonban akkoriban senkinek nem tűnt fel. Mint ahogy az sem, hogy az iskola nem bentlakásos volt, a tanítás után a gyerekek haza mentek.

Ennek ellenére mégis történhetett megrontás. Az oktató-nevelő munka hatalmi jellegéből fakadóan a tanulói kiszolgáltatottság, a testi fenyítés különböző formái tovább éltek a minden napokban. A tanító éreztethette hatalmát, amit felerősített a tanító és neveltje közötti jelentős társadalmi különbség. Szerencsére e diákokkal létesített szexuális kapcsolatot egyértelműen elítélte a közvélemény.

Bár nem volt jellemző, a számos bűnügyi tartalmú cikk között a somogyi sajtó is tudósított az esetről:

„Kaposvárról jelentik: Ma reggel kilenc órakor kezdte meg Boda Géza törvényszéki bíró tanácsa Nagy Béla, a gyermekrontó fonyódi tanító bűnügyét. […] Tizenegy fiatal leány áll sorompóba, hogy szemébe mondják Nagy Bélának szörnyű bűnét. […] A királyi törvényszék bűnösnek mondotta ki a vádlottat […] ezért őt ötévi fegyházra és politikai jogainak tízévi elvesztésére ítélte. […] Az ügyész megnyugodott az ítéletben, az elitélt tanító fellebbezett.” – írta a Csurgón megjelenő „Belsősomogy” című lap 1926. október 03-án. Később a lap arról is tudósít, hogy a pécsi törvényszék és a Kúria is jóváhagyta az ítéletet, így az jogerőre emelkedett.

De az áldozatok soha nem felejtenek.

Felvetődhet a kérdés, hogy sok-e, vagy kevés az öt év fegyház büntetés. Hajdúsámsonban egy vádlottat 2016-ban szintén 5 év fegyházbüntetésre ítélte a Debreceni Törvényszék, aki 2014-2015-ben hónapokon át zaklatott szexuálisan egy 13 és egy 8 éves kislányt és ezért az 5 év fegyházbüntetés mellett 5 évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta.