Gyermekotthon a berkeszi Vay-kastélyban II. rész

1955. május 13-ra tűzték ki a gyermekotthon avatási ünnepségét. Május 1-re eltűntek a sóderkupacok és sok köbméter építési törmelék, elkészültek a virágágyak, és kinőtt a fű három hét után, és elkészült az ünnepségre a kastély parkjában a futballpálya. A Berkeszi Gyermekotthon felvette II. Rákóczi Ferenc nevét.

fotó: emlekjelek.hu

Hogy miért a kuruc fejedelem lett a névadó? Idézzünk abból a levélből, melyet az akkori igazgató intézett az Oktatási Minisztériumhoz:

„Hasonló nevet nem visel az ország egyetlen gyermekotthona sem. Otthonunk Berkesz községben nyert elhelyezést. A település a Tiszaháthoz tartozik, tehát ahhoz a vidékhez, ahonnan a felkelés, a szabadságharc elindult. A község lakosságából sokan vettek részt a harcban. A kurucok hagyományai még most is élnek községünkben, környékünkön. A hagyomány szerint Rákóczi fejedelem személyesen is járt itt, Szatmárból Kisvárdára vonulásakor itt szállt meg.” ^[1]

Az építkezés nagy része befejeződött, de a későbbi években több új épülettel, lakóhelyiséggel bővült az intézet. Jórészt társadalmi munkával felépítettek egy négylakásból álló épülettömböt. A lakás megépítésére mindössze 80 ezer forintos hitelkeretet kaptak. Rendbe hoztak egy romos, különálló épületet könyvtár és klubhelyiség céljaira. De fejlődés történt az otthon parkosításában is. Többszáz facsemetét ültettek el a növendékek.

Az 1954–es beköltözés után a tanítás folyamatos volt annak ellenére, hogy elég mostohák voltak az életkörülmények. A kialakított tantermekben 75 fő felső tagozatossal folyt az iskolai munka. Huszonnégy pedagógus kezdte a nevelő-oktató munkát az intézetben. Az anyakönyvek tanúsága szerint az első teljes tanévben (1955/56-os tanév) 27 növendék végezte el sikeresen a 8. osztályt. Az iskolai tanulmányaikat befejezők létszáma évente 18-33 között ingadozott.

A piszkei márványból épült előcsarnok - fotó Ferró Csaba

Ebben az időszakban a szocialista ideológia érvényesült. Az iskolai életet 1957-ig az úttörőcsapat irányította. Az úttörőkhöz 1956 júniusában kedves vendégek látogattak Moszkvából. A 22 fős szovjet pionírokból álló csoport egyik tagja, a kedves copfos moszkvai lány, Melonosz Galenia kipirult arccal üdvözölte a berkeszi gyermekotthon lakóit. Ilyen zászlófelvonás sem volt még a Vay-grófok kastélyában. Mosolygó arcú szovjet pionírok és nevető arcú gyerekek lépdeltek a zászlórúdhoz, hogy felhúzzák az úttörőzászlót. Nem különböztek egymástól, mindannyian szeretnek játszani, nevetni, hiszen gyerekek, csak a nyelvük más. Gazdát cseréltek a jelvényeik, lakcímeik, amelyre ezután levelek sokaságát fogják egymásnak küldeni. Emlékezetes marad a park taván a csónakázás, a séta a százéves fák árnyékában. Hangos volt a gyerekek nevetésétől a park, és nagy ámulattal hallgatták meg Szmiszlova Larissza és Zolotnyickij Mitya tangóharmónika duettjét, erre válaszul az úttörőcsapat énekkara lépett fel Vásárhelyi Nagy Zoltán vezetésével.^[2]

A kezdeti nehézségek ellenére szépen haladt a munka a gyermekotthonban. 1959-ben a második igazgató Zalatnai Károly volt, ekkor épült meg egy úszómedence a gyerekek nagy örömére. A nyári szünetben az otthonban maradt gyerekek vidáman játszottak, lubickoltak a medence hűsítő vizében. A 240 tanulóból csak harmincan maradtak az otthonban a szünidőben, a többiek hazamentek a szüleikhez vagy a nevelőszülőkhöz. A Kisvárdai járás gazdacsaládjai látták a gyerekeket vendégül nyáron.

Az igazgató nagyon büszke volt a 16 éves tanítványára, Rácz Józsira, aki nagy álmokat szőtt. Ősszel Nyíregyházára tervezte a továbbtanulását gimnáziumba, majd főiskolára szeretne bekerülni a gyermekotthon növendéke. Az alkotásai alapján erre minden esélye is meg lesz majd, hiszen a képein mintha élnének az arató munkások, a vágtató lovak. A csendéletei nyugalmat ébresztenek a szemlélődő látogatókban. ^[3]

Az otthon első növendékei által kitűzött cél - hogy az utánuk jövő sokszáz gyermek legyen olyan boldog ebben az otthonban, mint ők, és adjon nekik boldogságot az alkotómunka – megvalósult, mert az 1968-69-es tanévben egy intézményi ellenőrzés során született jelentésben ez állt: „A nevelőtestület tagjai kivétel nélkül szülői szeretettel gondozzák a rájuk bízott gyermekeket. Többszöri megyei, járási, sőt minisztériumi vizsgálat alapján megállapítható, hogy ez az állapot már évek óta fennáll a berkeszi nevelőotthonban. Állandó fejlődést mutat az intézetben folyó oktató-nevelő munka.”

Ahhoz, hogy ilyen magas szinten tudjanak otthont teremteni a gyerekek számára, kellettek az anyagi feltételek is. 1970-ig közel 4,5 millió forint volt már a költségvetés. 1970-től pedig közel 10 millió forintból gazdálkodhatott az otthon vezetősége. Az akkori igazgatóhelyettes, Hetey Tibor úgy vélekedett, hogy nem elég otthont teremteni az iskolai órák után, hanem csiszolni kell a gyerekeket, és meg kell találni bennük a jót. Be kell gyógyítani az idekerült gyerekek lelki sebeit, és meg kell őket tanítani emberségre, munkára, mások tiszteletére. ^[4]A Nyíregyháza környéki tanyákról közel 100 család tagjai jöttek el, hogy „gyereket vigyenek” ki nyaranta, és neveljék őket családias környezetben. Majd évről évre csomagot küldtek, az iskola elvégzése után gondoskodtak védenceikről, és megtanították nekik az otthonos családi légkör szeretetét.

Pedig nem volt egyszerű ennek a sok gyereknek irányítani az életét. Minden gyerekcsoportot nevelőtanár vezetett, akik főleg neveléssel, oktatással foglalkoztak. A csoporthoz tartozott egy gyermekfelügyelő, aki a gyermekek ruházatát tartotta rendben, a gyerekek tisztálkodását, a hálószobák takarítását felügyelte. Ébresztő és reggeli torna, szigorú napirend és házirend alapján folyt a munka. Az udvarfelelősök az udvart, a hálószoba-felelősök a hálókat takarították. Volt mosdó- és szekrényfelelős. Reggeli után elhelyezkedtek a tantermeikben, és még a tanítás megkezdése előtt félórás szilenciumot tartottak, amikor előkészítették a tanórára a felszerelésüket, átismételték a tananyagot. Tanítás után a délutánok változatosan teltek. Sok szakkör működött: irodalmi, sport, kézimunka, barkács, főző, ének, kisállattenyésztő. Minden gyerek megtalálta az érdeklődési körének megfelelőt. Hetente két alkalommal körutat takarítottak a kastély parkjában, kapáltak, gereblyéztek.

A parkot nagyon szerették a gyerekek, sok időt töltöttek ott nevelőik társaságában. Kora tavasszal már szedték az ibolyát, gyöngyvirágot, ültek a tó partján, horgásztak, közben rácsodálkoztak a természetre. Ha sikerült halat fogniuk, a mindig kéznél lévő bográcsban már főtt is a halászlé.

Az 1974/75-ös tanév az intézmény életében változást eredményezett. A tanévet nem kezdte meg Zalatnay Károly igazgató, aki 18 évig vezette az otthont, hanem Angyalossi Ferenccel együtt, aki gazdasági vezető volt, nyugdíjba vonultak.

1974 szeptemberére átadták a gyermekotthon mellett felépített új iskolaépületet, mely 12 tantermet, továbbá technikai-természettudományi tantermet és tornatermet, valamint egyéb közösségi helyiségeket is tartalmazott. Ettől kezdve az iskola és a gyermekotthon egy intézménnyé alakult. Egy tanterem kivételével megszűnt a kastélyépületében kialakított valamennyi osztályterem. A tantermekből hálószobákat hoztak létre. Az intézmény vezetésével Hetey Tibort bízták meg, aki addig a helyettesi beosztásban dolgozott. Az otthonvezetői feladatokat ekkor Havasi Miklósné, Edit néni végezte. Egyesült a község és a gyermekotthon iskolája, ennek igazgatóhelyettese Cseke Gábor volt. Az otthon iskolájába 240-en, a falu iskolájába 125-en jártak ekkor. Elérkezett az idő, hogy a két iskolának az új épület adjon otthont. Az elmúlt évben már közös tantestületi gyűléseken kovácsolódott össze a két iskola tanári kara. Ha nem egyesült volna a két iskola, akkor a községi iskola felsős tanulóinak Nyírtassra kellett volna járniuk a következő tanévtől. ^[5]Az iskolának rangja lett Berkeszen az évek során: 180-200 berkeszi felnőtt pótolta a fiatalabb korban el nem végzett osztályait. A felnőttek oktatásában nagy része volt Havasi Miklósnak, Komoróczi Bélának és feleségének, Sárika néninek, akik megnyerték a felnőttek bizalmát. Eleinte fenntartásokkal fogadták a falusiak az elképzelést, de később rájöttek, hogy a tanulás, és az ezzel járó erőfeszítés egyszerűen azért van, hogy műveltebbé váljanak a község lakói. Cseke Gábor gondozta a könyvtárat is, ami közel 5 ezer kötet könyvet tartalmazott. Ha egyesítették volna a községi, a termelőszövetkezeti és a gyermekotthoni könyvtárakat, akkor 10-12 ezer könyvből válogathattak volna a berkeszi lakosok, akiknek száma ekkor 1000 fő volt.

1975 májusában Tyitye Ferenc kezdte el a gazdasági vezetői feladatok ellátását. 1975 őszén megbízták Farkas Oszkárt igazgatói teendőkkel, aki előtte az apagyi, ill. a nyírtéti iskolák igazgatója volt. Ő viszonylag rövid ideig látta el az intézet vezetését: 1975-től 1978-ig. Ezután az intézmény konszolidációját Marczinkó István igazgató és Artner László otthonvezető kinevezésével sikerült elérni. A gyermekotthonnak mindvégig három alapvető célkitűzést kellett megvalósítani: biztosítani kellett a növendékek pedagógiai, szociális és egészségügyi ellátását a meglévő személyi és tárgyi feltételek körültekintő kihasználásával.

[1] Barna Lajos visszaemlékezése, Marczinkó István: A berkeszi gyermekotthon 25 éves története (1954-1980), 2015, 22. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napok, Magyar Nemzeti Levéltár online, https://mnl.gov.hu/mnl/szszbml/hirek/22_szabolcs_szatmar_beregi_nemzetkozi_leveltari_napok_0

[2] Néplap, 1956.06.07. , Farkas Kálmán, Barátkozás a parkban pionirok Berkeszen, Hungaricana online, https://library.hungaricana.hu/en/view/KeletMagyarorszag_1956_06/?query=Berkesz%20gyermekotthon&pg=30&layout=s

[3] Kelet-Magyarország, 1959.07.24. , Győri Illés György, Nyári látogatás a berkeszi gyermekotthonban, Hungaricana online, https://library.hungaricana.hu/hu/view/KeletMagyarorszag_1959_07/?query=%20Zalatnai%20K%C3%A1roly%20R%C3%A1cz%20J%C3%B3zsi&pg=125&layout=s

[4] Kelet-Magyarország, 1969.11.06. 258 szám, Száz fiú érkezett Berkeszre, Hungaricana online, https://library.hungaricana.hu/hu/view/KeletMagyarorszag_1969_11/?query=%20Sz%C3%A1z%20fi%C3%BA%20%C3%A9rkezett%20Berkeszre%20&pg=24&layout=s

[5] Kelet-Magyarország 1974.07.23. Páll Géza, Kettőből - egy jobb… Újszerű  iskolaegyesülés Berkeszen - Tiszta lap az új tanévre- Városias könyvtár, Hungaricana online, https://library.hungaricana.hu/en/view/KeletMagyarorszag_1974_07/?query=Berkesz%20gyermekotthon&pg=176&layout=s