Az „Utolsó vacsora” érdekességei II.rész

Leonardo da Vinci használta először az úgynevezett „sfumato” technikát a festészetben. A „sfumato” a reneszánsz festési módnak azt a technikáját jelöli, amely kerüli az éles részleteket, észrevétlenül vezet át a sötét árnyalatokból a világos árnyalatokba, vagy a világosból a sötétbe, azaz feloldja a kontúrokat.

A „sfumato” lényege, hogy egy már megszáradt, korábban felfestett, rétegre, száraz ecsettel, kis mennyiségű olajfestéket finoman, felhősen, „füst szerűen” összemaszatolták az alatta lévő réteggel, így a festék alatt áttűnt az alsó szín. Ez messzebbről nézve, optikailag összekeveredve egységes tónus hatását kelti. Leonardot követően ezt a technikát, lényegében majdnem valamennyi festő alkalmazta a reneszánsz 15. századi szakaszában.

Leonardo „Utolsó vacsora” képét hétszer restaurálták és négyszer festették át. 1978 és 1999 között egy különleges műszerrel minden korábbi átfestést eltávolítottak a festményről és így az eredeti Leonardo által festett kép ma eredeti pompájában látható.

Az „Utolsó vacsora” festésének évtizede után kezdődött a reformáció, majd az ellenreformáció. Ez a kor a realitások kora. Feléled a görög sejtés is, hogy a föld gömb alakú Kopernikus alig húsz évvel fiatalabb csak Leonardonál.

Galilei jött rá először, hogy a Tejút valójában csillagok tömege, amelyek ilyen sűrűn a Földről nézve felhőnek látszanak. 1632-ben kiadta művét a két legnagyobb világrendszerről, a ptolemaiosziról és a kopernikusiról, ami miatt perbe fogták. A per tétje Galilei élete volt, mert akkoriban az eretnekségért halálbüntetés járt. A per során Galilei kénytelen volt visszavonni a Föld mozgására vonatkozó tanait, így életfogytig tartó házi őrizetre ítélték.

Giordano Bruno, olasz reneszánsz filozófus, dominikánus szerzetes, azzal a kijelentésével haragította magára az egyházat, hogy a csillagok tulajdonképpen távoli Napok, körülöttük bolygók keringhetnek, s azokon a földihez hasonló élet lehetséges. 1593-ban hosszadalmas eljárás után az inkvizíció bírósága elítélte és máglyán megégették.

Amikor Leonardo befejezte az „utolsó vacsora a képét, Vasco da Gama hajóival eljutott Indiába. A pénz uralma alól Leonardo sem tudta kivonni magát, ezért Milánóban Ludovico Sforzának ajánlkozott könnyen mozgatható mozsárágyú, páncélkocsi és olyan hadihajó építésére, amelynek a legnagyobb ágyú sem árthat.