Gondolkodom…..Miről? A legutóbbi cikk tartalmáról, amit olvastam. A közoktatás problémái. Jó ideje ezzel van tele a sajtó. Ha szeretnénk, akkor sem tudunk nem tudomást venni róla.
Életem első 10 évében a szomszéd községeken kívül nem voltam sehol. Egy kivétel volt, amikor a Fakarusz autóbusszal Édesanyámmal beutaztunk Vásárosnaményba.
Lehullt a jégbilincs,
Selymet bont a barka.
Tág, tavaszi széllel
Beszélget egy szarka.
Csengettyűs hóvirág
Levélházikóból,
Legényes tavasznak
Csilingelve bókol.
Violakék selyem
Az ég takarója,
Zöld rét felett lassan
Körözget egy gólya.
Ezüst tükrű a tó.
Döngicsél a dongó
Köszöntlek friss tavasz,
Rügyet, bimbót bontó!
„Mint a fescske, repülj messze földre,
Színarany szárnyú gondolat repülj el!”
/Verdi Nabucco, Szabadság kórusból részlet/
Péntek délelőtt Donka Tamás tű. zászlós, a Nyíregyházi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság beosztott tűzoltója nem mindennapi körülmények között Nyíregyházán, a Benczúr téren kérte meg párja, Szitár Emese kezét.
Megosztottam és reggel jött a postás!
Mondom az anyját, tényleg igaz! Elég a fészbukon lájkolni meg megosztani a pénzes posztot, már dől is a lóvé a házhoz. Nem is értem miért húzódoztam ettől eddig. Ezidáig azt hittem, hogy minden fillérért meg kell dolgozni, erre tessék itt áll előttem teljes élet nagyságban ragyogó mosollyal a postásunk.
A Nemzeti Színház a saját történetét feldolgozó színháztörténeti vetélkedőt hirdetett 10-11. osztályos középiskolások számára. A megmérettetésre 117 csapat jelentkezett országszerte, ebből kettő a Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégiumot képviseli.
Az egyik csoport 11.a osztályos diákokból tevődik össze, név szerint: Lovas Regina, Poór Fanni, Sinka Ádám és Tóth Béla, felkészítő tanáruk: Szepesi Annamária tanárnő.
Érdekes, hogy milyen élénken élnek bennem gyermekkorom tavaszai! Amikor már kiugrott a "barka" a házunk előtti Micz-patakban, a környékbeli gyerekekkel az időnk nagy részét ott töltöttük.
