Reggel fél nyolc. Egyenruha fel, műszakátadás a tableten, átnézzük az autónk felszerelését, néhány szokásos kérdés az éjszakásokhoz. Bár kár is kérdezni látszik az arcukon nem volt nyugodt nap. A mai sem lesz jobb.
Mély megrendüléssel értesültem Felhős Szabolcs Kolléga elhunytáról. 1965-ben ismertem meg. Ő fiatal pályakezdő tanár volt, én harmadikos gimnazista.
Miközben várjuk a tavaszt, Fehérgyarmaton a hajnali órákban valóságos hóvihar volt, rövid idő alatt nagy mennyiségű hó esett, s a reggeli órákban ez a látvány fogadott bennünket.
Nem fészbukozok sokat, de naponta egyszer-kétszer végigpörgetem a hírfolyamot. Szomorúan tapasztalom, hogy a napi fertőzöttségi-halálozási adatoknál, valamint a Covid-SARS 2 egyéb híreinél mosolygó szmájlikat és gúnyos hozzászólásokat is lehet olvasni.
2001. március 6-án Tarpa és Tivadar között a megáradt Tisza folyó átszakította a gátat és elöntötte a Bereget.
Március eleje volt, még javában tartott a tél. Charlie az idős családfő kórházba került. Többféle betegséget diagnosztizáltak nála. A legrémisztőbb a tüdőgyulladás magas lázzal.
Édesapánk 1909-ben született, Édesanyánk 1917-ben. Mindketten az Osztrák-Magyar Monarchia állampolgárai voltak. 1920-ban a Trianoni békekötéskor Édesapánk 11 éves, Édesanyánk 3 éves volt.
Pesti Hírlap, 1926.május/48.évfolyam,98-120.szám/
Miért választottam ezt a témát? Barabás községben születtem 1949-ben. Egész eddigi életemet a határ közelében töltöttem. Gyermekkorom csodái közé tartozott a Barabási-hegy, amelynek szépségével ma sem tudok betelni.
1972-ben írtam szakdolgozatomat a Nyíregyházi Főiskolán: A VÁSÁROSNAMÉNYI JÁRÁS IRODALMI EMLÉKEI címmel. A kutató munkám során sok KINCSRE találtam! Ilyen volt K. SÜTŐ JÚLIA is számomra!
Az Óvári család a másik közvetlen szomszédunk volt gyerekkoromban. Ismertem még a legidősebb ÓVÁRI SÁNDOR bácsit, vagy ahogyan mi ismertük, Óvári Atyót. Feleségére, Borca nénire is visszaemlékszem. Fiúk, ifjú Óvári Sándor, akkor már házas volt, KÓSA ANNA nénit vette feleségül.
